No stress

Már érkezéskor kellemes meglepetésben volt részem mindenki teszi a dolgát, de végtelen nyugalommal és végre az első nem európai ország ahol nem volt feltorlódott tömeg az útlevélvizsgálók ablakai előtt. Amikor egész nap úton vagy, túl 3 átszálláson, akkor az ilyen „apróságok” felértékelődnek. Tehát, kilépek az épületből, az első, ami feltűnik, hogy nincsenek sorompók, felfestett parkolóhelyek és mindenféle, más reptereken már megszokott látványnak számító biztonságiak. Van cserébe pár békésen legelésző kecske. Szerintem eddig tart a legtöbb ide érkezőnek eldönteni, hogy tetszik-e a hely ahová érkezett vagy sem. Vagy örül annak, hogy az európai országoktól eléggé eltérő helyre tévedt és egyből jól érzi magát, vagy elkezd azon problémázni, hogy a megszokott szabályok, keretek nélkül kell léteznie. Én mindenképp az előbbiek közé tartozom és egyből otthon éreztem magam. Az, hogy ezek után a szállodámig eljutni egy terepjáró platóján sikerült, ami egy hivatalos taxi volt, már tényleg nem lepett meg. Mint utólag kiderült, ez volt a legmegfelelőbb jármű, ugyanis az út homokdűnék között vezetett, pontosabban a kitaposott nyomvonal.

Ez Boa Vista, a Zöld-foki Köztársaság harmadik legnagyobb szigete, a második a listán, ami az idelátogató turisták számát illeti. Mert bizony jönnek ide turisták elég szép számmal, hiszen egész évben adott a meleg, a napsütés, a hatalmas homokos partok és még sok más, ami vonzó lehet a nyaralásra vágyók számára. Ezzel bele is tenyereltünk a sziget(ek) legnagyobb problémájába. Az itt élők, pár kivételtől eltekintve a turizmusban dolgoznak. Vagy közvetlenül a szállodákban, vagy valamelyik idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó cégben. A turisták pedig jönnek, egyre többen, így újabb szállodák épülnek. Hová is? A még érintetlen partokra, ezzel komolyan terhelve a környezetet. A sziget teljes partszakasza egyébként védett, hiszen ide jönnek nyár végén az óceánban élő hatalmas teknősök lerakni a tojásaik. Hogy mégis miként épülhetnek szállodák is a partra? Megvan az a reklám, amiben az épp aktuális „jó nő” haja iszonyat korpás, de csak míg rá nem talál az amúgy sok éve kapható, csak néha más színű flakonba töltött samponra? Van az a pénz, amiért korpásodik szegénynek… Így van a szállodák építésével is a védett partokon, van az a pénz, amiért mégis megadják az építési engedélyt.

Szegény zöld-fokiak, folyamatosan gyarmatosítva vannak. Alig nyerték el függetlenségüket Portugáliától, jöttek a kínaiak. A kis sunyik viszont már nem fegyverrel gyarmatosítanak, sőt, nem is gyarmatosítanak, ők „segítenek”. Utakat építenek, berendezéseket adományoznak intézményeknek, a szigetek meg szép lassan a „nagy testvér” tulajdonai lesznek. A kínai cégek adómentességet kaptak 10 évre, nem is igazán van más bolttulajdonos, mint kínai. Mivel nem kell adózniuk, papíron a legnyomorultabb sarki bóvliárus is hatalmas eladásokat produkál és lám, máris kész az alvilág tisztára mosott pénze.

Vagyis nem, messze nem tökéletes a helyzet a szigeteken, de ennek ellenére számomra majdnem földi paradicsom az általam meglátogatott három sziget. Mindig is azt mondtam, hogy a világ minden részén vannak szép tájak, számomra, ami a nagy különbséget jelentik, az emberek. Gyönyörű tájak várnak bármelyik szigeten is landolj, de a helyiek legalább ennyire említésre méltóak. „No stress”, ez a helyi szlogen és ezt maximálisan be is tartják. Nem úgy, mint a mediterrán országokban, ahol szintén adott a teszünk magasról mindenre mentalitás, hanem sokkal sajátosabban. Itt teljesen normális, hogy reggel korán már úsznak az óceánban, nem az van, hogy délelőtt 10 óra előtt a fű sem nő. Ők elkezdenek korán tevékenykedni, de mindenféle sietség nélkül, bárhol találkozzanak külföldivel, ráköszönnek, de ennyi, nincs egyből bóvlirásózási vagy baksis kunyerálási kényszerük.

Akár a piacon is és közben nem próbálnak semmit sem rád tukmálni, a bazárjukba berángatni. Mosolyognak, ha nyitott vagy rá haveroznak és ennyi. Ha majd megtetszik, valami úgyis szólsz, de amúgy semmi tukmálás, erőszakoskodás. Tudod, no stress. Ha csak ennyit, ezt az egyet lehetne pl. Egyiptomba exportálni, máris százszor élhetőbb lenne az a porfészek.

A másik ok, amiért a „majdnem földi paradicsom” listám első helyeinek egyikén állnak ezek a szigetek, az a természet, a földöntúli tájak. A délebbiek zöldebbek, míg az északabbra levők szárazabbak, de a gyönyörű homokos partok, a türkizszínű óceán mindegyiken megtalálható. Ilyenkor nyár végén, sötétedés után órákig lehet ülni a homokban, figyelni a tojásrakó teknősöket, vagy „elveszni” az északi szigetek homokdűnéi között, amiket mint szobrász a kőtömböt, naponta átformáz a szél.

De mindezek fölött áll a számomra legnagyobb előnye a szigeteknek, a biztonság. Késő este, sokszor sötétedés után sétáltam messze a szállodáktól, bent a helyiek által lakott részek legmélyén és soha semmilyen kellemetlen élményem sem volt. Igen, biztosan vannak itt is bűnözők, de ami a közbiztonságot illeti, tökéletes. Mindezt pl. Dominikai Köztársaságban adtam volna elő (amelyik országot bár tényleg szeretem), a sétám maximum pár percig tartott volna, mielőtt minden nálam levő értéktől megszabadítanak.

Persze, nem akarok senkit sem becsapni, nem azt mondom, hogy ezek a szigetek tökéletesek, a már említett problémákon kívül ott van még pl. a szeméttárolás, újrahasznosítás helyzete is. Egyetlen üzem működik ilyen céllal, de nyílván nem jut el minden oda, mindegyik szigetről. Sok minden landol az óceánban is sajnos, amit majd valamelyik részen partra mosnak a hullámok. Ezenkívül az oktatás, az egészségügy szintén kihívásokkal küzd, még akkor is ha ezt a maga „no stress” módján teszi is. De, ennyire vad és gyönyörű tájakat, biztonságot, barátságos embereket, egész évben karibi időjárást, strandokat Európához ennyire közel, máshol nem igazán találni. Én mindenképp ajánlom, hogy ellátogass ide, fedezd fel magadnak a szigeteket! Helyenként kiépítetlen az úthálózat, nincsenek jelen a nagy gyorsétterem láncok, a taxi az egy terepjáró platóján utazást jelenti?! Ugyan, hol van ez ahhoz képest, amit a szigetek nyújtanak?! Különben is, ha valami nem olyan, mint ahogyan elképzelted, no stress!