Utazás előtt, alatt, után

Utazni sokféleképpen lehet és biztosan akadnak olyan „utazások” is amikre egyesek rávágják, hogy az nem is utazás, hiszen nem is mentünk messzire, vagy nem repülővel, stb. Így biztosan lesznek olyanok is akik a soraim olvasva azt mondják, hogy nem is így kell csinálni és akár még igazuk is lehet hiszen mindenkinek más a fontos egy utazás során. Ezzel máris az első fontosabb kérdéshez érkeztünk.

Szerintem az egyik legfontosabb, hogy mielőtt belevágnánk, tudjuk nagyjából, hogy mit akarunk. Hátizsákos, stoppolós pár napot amikor szinte mindegy, hogy hogyan csak a lehető legkevesebb tervezéssel beutazzunk egy területet? Esetleg gyalog vágjunk neki egy többnapos túrának, repülővel egy nem csak másik országba, de akár másik kontinensre is? Hogy miért fontos ha tisztában vagyunk mindezzel? A kezdetben pakolás közben újra és újra megemelt hátizsák még nem is volt olyan nehéz, fene sem érti hogy vált egyre nehezebbé ahogy teltek az órák miközben egyre monotonabb baktatásnak tűnt az induláskor még vidám túra. Az sem olyan vidám amikor harmadik nap ugyanazt a filléres szendvicset rágcsáljuk, mert „hát itt minden drágább mint amire számítottunk”. Szóval igen, kell a spontaneitás, de egy kis tervezéssel meg jobbá tehető a legtöbb utazás.

Megvan, hogy hová szeretnénk menni, eldöntöttük azt is, hogy mivel. Következzenek a látnivalók, legyenek azok útközben vagy majd ott ahová készülünk. Az internet eléggé megkönnyíti a dolgunkat, hiszen múzeumok, kiállítások és mindenféle egyéb látnivalók programjai, nyitva tartása elérhető, de ajánlott egyes helyekre jegyet is online foglalni, hogy elkerüljük a hosszú sorban állást a bejáratnál. Azzal mindenképp számolnunk kell, hogy ha népszerű helyekre megyünk és nem holtszezonban, mások is lesznek ott. Antiszociálisoknak ajánlott a holtszezon, igaz, ilyenkor kevesebb étterem, szálloda van nyitva, cserébe nem kell hosszú ideig várni, hogy végre a sokadik bamba turista is eltűnjön a fotózni kívánt célpont elől. Ne felejtsük el azt sem, hogy előbb-utóbb minden üzlet valakinek. Sok helyen hivatalos idegenvezetők várják a bejáratnál az újonnan érkezőket, akik némi összegért cserébe végigkalauzolnak minket az ókori romok között. Teszik ezt napjában x alkalommal és lehet, hogy valamikor imádták amit csinálnak, de akkor még a romok is épületek voltak. Lehet vannak kivételek, de nem találkoztam még ilyennel. Felejtsük el őket. Ha van igénybe vehető audio guide, használjuk azt. Ha nem, indulás előtt olvassunk utána, hogy mi látható ott ahová készülünk a helyszínen felfogjuk ismerni a látnivalókat és nem is fogja más diktálni a tempót, hogy hol mennyit időzzünk. Ha annyi pénzem lenne ahányszor láttam ilyen idegenvezetőt emeletes baromságokat mondani a turistáknak, mert „úgyis messziről jöttek és fogalmuk sincs” most Lamborghinivel közlekednék. Egyes országokban útközben is minduntalan mellénk szegődnek alkalmi vezetők akik némi „apróért” pont nekünk fogják elárulni a város több száz éves titkait. Szintén felejtősek! Ezért cserébe megkapjuk, hogy hülye turista, arab országokban hülye zsidó, esetleg kibaszott orosz, de még mindig jobb ez, mint átverve lenni külföldön.

Az agyunk is belefárad a látnivalókba, hiszen új környezetben vagyunk, így nem csak a kiszemelt múzeum lesz új, hanem az odavezető úton megtett minden egyes lépés. Igen, te sem vagy ez alól kivétel! Emiatt én nem terveznék be mindent egy napra. Így a tempó is lehet kellemesebb és az egész nap sokkal élvezhetőbb, ráadásul sokkal többet jegyzünk meg a látottakból.

Nem vagyunk gépek, így fizikai szükségleteink is lesznek a nap folyamán. Számoljunk azzal, hogy egyes múzeumokba nem vihetjük be a kint vásárolt innivalót. Igen, az ember kibír akár 2 hetet is étel, valamint napokat víz nélkül, de azt túlélő túrának hívják. Inkább üljünk be bárhová ami útközben szimpatikus, szürcsöljünk egy bármilyen innivalót, csak próbáljunk a látványra figyelni, egy új helyen sok érdekeset láthatunk ha kellően nyitva a szemünk.

„Mit eszünk, hol hálunk” szokta mondani édesanyám és ez még inkább fontos ha nem otthon vagyunk. Napjainkban szinte mindig olcsóbb ha nem utcáról beesve akarunk szobát foglalni, hanem online a sok erre szakosodott portálokat használva (trivago, booking.com, stb) Szánjunk a foglalásra kicsivel több időt, hogy biztosan ott legyen a szállás, legyen benne a reggeli az árban, stb. Figyeljünk az azonos vagy hasonló nevű helységekre is. Ha valaki lemaradt volna róla, pár éve egy majdnem egész repülőgépnyi spanyol landolt Budapesten, hogy megnézzen egy kézilabda meccset amit Bukarestben játszottak…

Legvégére hagytam az egyik legfontosabbat. Pénz, pénz és pénz. Igen, ez kell egy háborúhoz, de egy utazásnál sem elhanyagolandó. Ezért is kell valamennyire terveznünk mielőtt elindulnánk, így lehetőleg nem kell a világ valamelyik pontján beállnunk utcazenésznek, hogy kitermeljük a hazaútra valót. Egyre több helyen lehet kártyával fizetni. Sose engedjük, hogy a kártyánkat fizetésnél az épület másik felében levő terminálig vigyék, „mert csak ott van térerő”. Ilyenkor menjünk az illetővel, kisebb az esélye, hogy lemásolják a kártyánkat. Ugyanakkor mindig legyen nálunk készpénz is, sehol sem nem magától értetődő, hogy lehet kártyával fizetni. Ne tartsuk egy helyen az összes pénzünket, sose fizessünk úgy, hogy kiveszünk egy köteg pénzt, majd abból választjuk ki amennyivel fizetünk. Igen, ez érvényes a templom kertjében működő cukrászda esetében is!

Összegezve tehát, mielőtt bármibe belevágnánk, döntsük el, hogy mit is akarunk. Mennyire legyen fárasztó, mit nézzünk meg, mennyi a keretünk és az mire elég. A szállások foglalásánál használjuk az internetet, ne csak a foglaláshoz, de mások visszajelzéseit átnézve is kellemetlenségektől kímélhetjük meg magunkat. Ez érvényes éttermekre, de még büfékocsikra is. Ruházatunk legyen az évszaknak (és helynek) megfelelő. Figyeljünk arra is, hogy bizonyos országokban bár meleg van, nők nem mutatkozhatnak nyilvánosan a nálunk megszokott lenge öltözékben. Látnivalókat kényelmes tempóra számolva tervezzük be a napi programba, ne mindent egyszerre.   Ne legyen látványosan sok pénz nálunk, kártyával fizetéskor ne veszítsük szem elől a kártyát. Aki nyugodtabb az kössön külön az utazás idejére utasbiztosítást. Figyelem, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy esetleges orvosi szolgáltatásért nem kell fizetnünk. Ez mindig biztosítás függő!

Végezetül pedig, ha hazaértünk, ne hanyagoljuk el átnézni és rendezni fotóinkat. Ha csak egy kicsit is felgyűlnek, már sosem vesszük rá magunkat, hogy töröljük a 86 darab homályos foltot. Igen, még akkor is ha készítésekor fotópályázat győztes képet vizionáltunk, bőven akad homályos és értelmezhetetlen is.

Vélemény, hozzászólás?