Bulgária

Már több mint két hónapja itt vagyok, közben többen is kérdezték, hogy milyen, jöjjenek-e ide nyaralni, ha igen hová? Ezért is gondoltam arra, hogy leírom amilyennek én látom, így aki azt tervezi, hogy idejön annak hátha segítek a döntésében. De… Mindig van az a bizonyos „de”. Hogy írjak úgy, hogy hiteles legyen, valóban olyan amilyennek látom, de ne sértsek meg ezzel egyetlen bolgár ismerőst sem…?

Először jöjjön mindaz, amit eddigi utjaim során láttam, megismertem ebből az országból, a végére meglátjuk, mennyit változik ez a kép. Kezdem a konyhával, hiszen tudjuk, hogy a szívhez is a gyomron keresztül vezet az út, hátha Bulgáriát is megszeretjük ez által. A bolgár konyha, mint a legtöbb balkáni országé ahol az évszázadok során annyi nép és kultúra hagyta a lenyomatát, változatos és finom. Valószínű, hogy ugyanennek a sokféle és sokáig tartó keveredésnek köszönhető az is, hogy annyi szép nőt látni. Ami a férfiakat illeti, ha valakit azok érdekelnének, sajnálom, de annyira nem bámultam meg őket. A nők viszont szépek, nagyon sokan valóban csinosak és nagyon sokféle szem, haj formájú, színűvel találkozni. Igen, tudom, ez nagyjából az összes környékbeli országról elmondható. Nem is azt akarom ezzel mondani, hogy ez valamiféle csak bolgár sajátosság lenne, de mindenképp jólesik ezt látni naponta. Ezt teszik a mindenféle gének, népcsoportok keveredései. Mint ahogy az is elmondható, hogy az utak gyönyörű tájakon vezetnek át, földrajzi adottságai jók, hiszen egyaránt vannak hegyei és tengerpartja is. Hatalmas erdők, vadon, szabadon elő farkasok, 2900 méternél magasabb csúcsok is akadnak, tengerpart majd 350 km hosszan. Éghajlata szinte már mediterrán a tengerparti sávban, máshol sokkal inkább kontinentális. Az emberek barátságosak, az utak viszont, hiába gyönyörű tájakon futnak, elég sok kívánnivalót hagynak maguk után. A rendőrség gyakran méri a sebességet mindenfele „megbújva”, ráadásul nagyon sok kamerát is telepítettek. Pár mondatban összefoglalva kb. ezt tudtam volna eddig mondani Bulgáriáról. „Szerencsére” van, ami nem dőlt meg.

Hogy miért „szerencsére”? Mert nagyon nem bántam volna, ha az utakon nem tátongnak mindenhol gödrök. Mivel elég sokat közlekedem mindenfele, az autópályától a sokad rendű útig nagyjából mindenfélén vezetek és ugyanazt látom mindenhol. Ez csak akkor válik igazán viccessé, amikor szakad az eső és az aszfaltban tátongó lukak feltelnek vízzel, így még észrevenni, kikerülni is esélytelen. Sajnos a sebességmérő, rejtőzködő rendőrökből sem lett kevesebb, viszont helyi specialitás, hogy lakott területen 15, azon kívül 20 kilométerrel több a maximum amit „elnéznek”, mielőtt drága fotókat készítenének.

Ami az itteni embereket illeti, egy nagyon barátságtalan fazont leszámítva tényleg csak normálisokkal találkoztam. Sajnos szláv nyelvekből egyáltalán nem vagyok jó és időnként volt szerencsém olyanhoz, aki csak ilyen nyelvet ismert, de akkor sem legyintett rám, hogy „hülye turista, nem értem, hiába próbálkozol már az ötödik nyelven”, hanem a poros motorháztetőre az ujjával „lerajzolta” a válaszát miután és is csak kézzel-lábbal tudtam neki elmagyarázni a kérdésem.

Hogy kicsit a konyhát is teszteljem, egyik nap bevásárlás közben megálltam egy „kajáldának”csak nagyon jóindulattal nevezhető helyen. Pontosan azért, mert kíváncsi voltam, hogy ott ahol azt sem gondolnám, hogy egyáltalán vizet tudnak forralni, mit készítenek? Ehhez képest egy teljesen ízletes gombaleves és némi krumpli kíséretében többféle húsból gyúrt kebabcse volt a menü, friss, ízletes, grillezett, tényleg hibátlan. És mindezt tényleg ott ahol látszólag egy szelet vajas kenyeret sem tudtak volna elkészíteni.

Eddig azt mondanám, hogy a korábbiakhoz képest vagy nincs változás, vagy pozitív. Akad azért negatív változás is. Évekkel ezelőtt itt északon még csak a homokos part volt, mostanra olyannyira ki akarják szolgálni az itt nyaralók igényeit, hogy sikerült az egész partszakaszt egy bóvlipiaccá változtatni. Amikor először végigsétáltam az Aranypartnak nevezett partszakaszon, nem hittem el, hogy ide jönnek emberek nyaralni. Elnézve az itt parkoló autók rendszámait, egyesek képesek több mint tizenöt órát vezetni azért, hogy itt nyaraljanak, ilyen nincs! Az egész partszakasz egy ócska bazár képét mutatja. Szerintem nincs olyan filléres kínai kacat, ami itt ne lenne kapható. Igen, a bazárokon túl valóban ott a homokos part, de akkor is, esztétika annyi van ebben a partelrendezésben, mint kecsesség egy kifejlett hím vízilóban. Igen, hunyorítva, a megfelelő szögből…

Azóta már többször lementem a partra, próbálkoztam én mindenféle időpontokban és irányokból, de akkor sem, ez valahogy nem az én világom. Többekkel is beszélgettem, akik a szomszédos országokból jönnek és mint kiderült majdnem mediterrán éghajlatú tengerpart ilyen áron a közelben nincsen. Állítólag a román tengerpart sem jobb, de drágább, még ha hasonló is az éghajlat, a görög partok meg távolabb is vannak és szintén drágábbak. Sajnos a szemétszállítást sem tervezték igazából ekkora tömegre, így nem egyszer, az útszéli kukákat meghaladó szemétkupacok már-már forgalmi akadályokat képeznek.

Mindent összevetve, nem azt mondom, hogy nem kell idejönni, nyaralni! Vannak nagyon jó szállodák, közvetlenül a parton is egész szép számban. A helyiek barátságosak, az ételek finomak, igen, a nők tényleg szépek (férfiakat még mindig nem bámultam meg), de ha nem csak az számít, hogy homok legyen a tengerparton, hanem kicsit a környezet is, akkor inkább Obzort ajánlom. Várnától körülbelül egy órányi autózásra van déli irányba. Mivel kisebb település, a parton sem tömegnyomor közepette élvezhetjük a napsütést, a kínai bóvlik sem árasztották el. Ha autóval érkezünk, parkolóhelyet is könnyebb némiképp találni. Ráadásul, innen tényleg már csak egy indiánszökkenés Neszebar városa. Az óváros valóban nagyon szép, hagyományos stílusban épült házaival nem is csoda, hogy UNESCO védelem alatt áll.

Mindazoknak, aki mégis ragaszkodnának az északi részeknél, mondván elég volt sok x órát eddig levezetni és nem akarnak már tovább délnek menni, ajánlom Albena nevű üdülőtelepet. Egy amolyan zárt telep az egész, sok szállodával, üzletekkel, csúszdaparkkal, közvetlenül a parton. Ez esetben viszont jó tudni, hogy míg máshol a legtöbb szállodának adott az udvara ahol lehet parkolni, Albenaban mindenhol fizetni kell a parkolásért. Van kék meg zöld zóna, előbbi 5, utóbbi 10€/nap a parkolási díj.